Pár szó a munkánkról...

Nevelési feladataink:
Céljaink elérése érdekében az a feladatunk, hogy gyermekeink testi-lelki szükségleteit kielégítsük.
Ezen belül: 
  1. az egészséges életmód alakítása
  2. az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés
  3. az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 
  4. a játék legfőbb tevékenységi formánk

 

1. Az egészséges életmód alakítása:
Óvodáskorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez, kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Célunk:
  • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése 
  • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése 
  • a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
  • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
  • az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukor tartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír- tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, öltözködés, pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
  • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása 
2. Érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés:
Fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül.

Célunk:
  • gyermek-óvodapedagógus, gyermek-óvoda alkalmazottai, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze 
  • a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének együttes fejlesztése, éntudatának alakulása, teret engedve a gyermek önkifejező törekvéseinek 
  • társas szükségletek kialakítása, különbözőségek elfogadtatása (az óvoda nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.) 
  • a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, 
  • erkölcsi tulajdonságainak – együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség akaratának önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának –, szokás és normarendszerének megalapozása 
  • ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés:
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. 
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. 
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénykésére szükséges figyelmet fordítani. 
Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatásának tekintetében az ebben a korban (3-7év) legintenzívebben fejlődő pszichikus funkciókra összpontosít, úgymint mozgás, testséma, percepció és a verbalitás. 
Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosít további élményeket, tapasztalatokat, hogy megismerje az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetet, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretetet, a szülőföldhöz való kötődés alapja. 
Az értelmi képességek kibontakoztatása is csak a játékon keresztül történhet.
​​​​​​​
Célunk: 
  • a gyermek verbális képességeinek: nyelvhasználatának, az összefüggő, folyamatos beszédnek, a beszéd tisztaságának a fejlesztése 
  • a gyermek verbális kommunikációjának: beszédértésének és nyelvi kifejező készségének fejlesztése 
  • a gyerekek mintakövető viselkedésének alakítása: illik egymást meghallgatni, szokás a megértő odafigyelés 
  • a gyermek értelmi fejlődésének elősegítése az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével (differenciálással) az egyéni érdeklődésére, természetes kíváncsiságára építve.
4. Játék:
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie.

Cél: 
  • legyen a gyermek legfőbb, élményt adó örömforrása, szabad cselekvések sorozata 
  • a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése, tapasztalatokhoz juttatás, képességfejlesztés 
  • a kreativitás fejlesztése, erősítése (kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, illemszabályok, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások) 
  • A játék kiemelt jelentősége mutatkozzon meg a az óvoda napirendjében, időbeosztásában. 
Feladat: 
  • a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek, túlsúlyának biztosítása 
  • az óvónő tudatos jelenléte biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét 
  • a játék formáinak és tartalmának gazdagítása 
  • a játék rendjének szokássá válása 
  • egészséges versenyszellem kialakítása 
  • nyugodt légkör megteremtése, fenntartása 
  • élményszerzési lehetőségek biztosítása 
  • sokféle játéklehetőség biztosítása (átalakítható terek), elegendő játékidő biztosítása 
  • sokféle játékeszköz biztosítása, a játékszerek és azok használatának megismertetése
  • ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése 
  • szöveg - dallam - mozgás ismétlő játékok; ritmusos játékok gyakorlása 
  • egyszerű szabályjátékok-játékszabályok megismerése, elfogadása, követelése 
  • szerepjátékok tartalmának gazdagítása 
  • egyszerű szabálykövetések elvárása (egyénenként és csoportokban) 
  • jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása 
  • a játékszabályok elfogadása és betartása 
  • a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba 
  • barkácsolás, ajándéktárgyak készítése, játékkészítések 
  • természetes anyagok előtérbe helyezése 
  • dramatizálás, bábozás,  bábmozgatási kísérletek, hangutánzások, bábkészítések, önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás) 
  • összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján 
  • élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítése (a valóság és a képzelet közelítésével) 
  • verbális, mozgásos és manipulatív tevékenységek során önálló szabályra figyelés
© 2022 - MINDEN JOG FENNTARTVA