Pár szó a munkánkról...
Nevelési feladataink:
Céljaink elérése érdekében az a feladatunk, hogy gyermekeink testi-lelki szükségleteit kielégítsük.
Ezen belül:
Céljaink elérése érdekében az a feladatunk, hogy gyermekeink testi-lelki szükségleteit kielégítsük.
Ezen belül:
- az egészséges életmód alakítása
- az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés
- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés
- a játék legfőbb tevékenységi formánk
1. Az egészséges életmód alakítása:
Óvodáskorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez, kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
Célunk:
Óvodáskorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez, kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
Célunk:
- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
- a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
- az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukor tartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír- tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, öltözködés, pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása
2. Érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés:
Fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül.
Célunk:
Fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül.
Célunk:
- gyermek-óvodapedagógus, gyermek-óvoda alkalmazottai, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze
- a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének együttes fejlesztése, éntudatának alakulása, teret engedve a gyermek önkifejező törekvéseinek
- társas szükségletek kialakítása, különbözőségek elfogadtatása (az óvoda nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.)
- a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása,
- erkölcsi tulajdonságainak – együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség akaratának önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának –, szokás és normarendszerének megalapozása
- ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés:
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénykésére szükséges figyelmet fordítani.
Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatásának tekintetében az ebben a korban (3-7év) legintenzívebben fejlődő pszichikus funkciókra összpontosít, úgymint mozgás, testséma, percepció és a verbalitás.
Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosít további élményeket, tapasztalatokat, hogy megismerje az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetet, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretetet, a szülőföldhöz való kötődés alapja.
Az értelmi képességek kibontakoztatása is csak a játékon keresztül történhet.
Célunk:
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénykésére szükséges figyelmet fordítani.
Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatásának tekintetében az ebben a korban (3-7év) legintenzívebben fejlődő pszichikus funkciókra összpontosít, úgymint mozgás, testséma, percepció és a verbalitás.
Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosít további élményeket, tapasztalatokat, hogy megismerje az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetet, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretetet, a szülőföldhöz való kötődés alapja.
Az értelmi képességek kibontakoztatása is csak a játékon keresztül történhet.
Célunk:
- a gyermek verbális képességeinek: nyelvhasználatának, az összefüggő, folyamatos beszédnek, a beszéd tisztaságának a fejlesztése
- a gyermek verbális kommunikációjának: beszédértésének és nyelvi kifejező készségének fejlesztése
- a gyerekek mintakövető viselkedésének alakítása: illik egymást meghallgatni, szokás a megértő odafigyelés
- a gyermek értelmi fejlődésének elősegítése az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével (differenciálással) az egyéni érdeklődésére, természetes kíváncsiságára építve.
4. Játék:
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie.
Cél:
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie.
Cél:
- legyen a gyermek legfőbb, élményt adó örömforrása, szabad cselekvések sorozata
- a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése, tapasztalatokhoz juttatás, képességfejlesztés
- a kreativitás fejlesztése, erősítése (kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, illemszabályok, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások)
- A játék kiemelt jelentősége mutatkozzon meg a az óvoda napirendjében, időbeosztásában.
- a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek, túlsúlyának biztosítása
- az óvónő tudatos jelenléte biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét
- a játék formáinak és tartalmának gazdagítása
- a játék rendjének szokássá válása
- egészséges versenyszellem kialakítása
- nyugodt légkör megteremtése, fenntartása
- élményszerzési lehetőségek biztosítása
- sokféle játéklehetőség biztosítása (átalakítható terek), elegendő játékidő biztosítása
- sokféle játékeszköz biztosítása, a játékszerek és azok használatának megismertetése
- ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése
- szöveg - dallam - mozgás ismétlő játékok; ritmusos játékok gyakorlása
- egyszerű szabályjátékok-játékszabályok megismerése, elfogadása, követelése
- szerepjátékok tartalmának gazdagítása
- egyszerű szabálykövetések elvárása (egyénenként és csoportokban)
- jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása
- a játékszabályok elfogadása és betartása
- a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba
- barkácsolás, ajándéktárgyak készítése, játékkészítések
- természetes anyagok előtérbe helyezése
- dramatizálás, bábozás, bábmozgatási kísérletek, hangutánzások, bábkészítések, önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás)
- összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján
- élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítése (a valóság és a képzelet közelítésével)
- verbális, mozgásos és manipulatív tevékenységek során önálló szabályra figyelés